A VÍZÖNTŐ-KORSZAK JELLEMZŐI

Milyen tulajdonságokat kell magunkban kifejleszteni, hogy megfeleljünk a Vízöntő-korszak elvárásainak, és segíthessük az emberiség felnőtté válását?

Testvériség

A Vízöntő-korszak egyik beharangozó eseménye volt a francia forradalom, és vele a három híres jelszó: szabadság, egyenlőség, testvériség.  Mindhármat érdemes külön megvizsgálni – a Szabadságot és az Egyenlőséget a Facebook-oldalamon, két korábbi bejegyzésben (itt és itt) már említettem.

Mit jelent a Testvériség, Vízöntő módra?

A testvériség nem könnyen értelmezhető fogalom, mert sok minden hozzátapadt a jelentéséhez az idők során. A kifejezés időről időre újra felbukkan a civilizációnkban, és a hozzá kapcsolódó emlékeink, élményeink nem mindig pozitívak.

Kezdhetjük mindjárt azzal, hogy Káin és Ábel is testvérek voltak…

A „testvér” megszólítás sok vallásban gyakori, a középkorban a szerzetesrendek testvéri közösségei képviselték. Ez sokak számára pátoszos, vallásos felhangot ad a szónak.

A Vízöntő-kori eszményből született, ám a korszakból korszakba történő átmenet összes nehézségeit és buktatóit felmutató kommunizmus eszményében az „elvtárs, bajtárs” megszólítás valami hasonlót jelentett, és meglehetősen lejáratta ezt a fogalmat, ahogy Orwell 1984 c. könyvében a Nagy Testvér (Big Brother) távolról sem pozitív jelentésében láthattuk.

A magyar nyelv „testvér” szava talán közelebb visz minket a lényeghez, hiszen sok más nyelvben külön kifejezés van a fivér és a nővér szóra, ami már önmagában is elkülönültséget jelöl.

A magyar „testvér” szó – igaz, csak fizikai szinten – azt fejezi ki, hogy azonos anyagból valók vagyunk.

A Vízöntő-korban ez a jelentés szükségképpen kibővül és tágabb lesz, mivel a Vízöntő látásmódja az anyagon túl is lát.

Ebben a korszakban nemcsak azt ismerjük fel – ez már gyakorlatilag megtörtént a tudományban –, hogy testünk alapvető építőelemei ugyanazon atomok és elemek, mint a galaxist és a környezetünket felépítő atomok és elemek.

Immár több mint száz éve, amióta megjelent a részecskefizika, az is nyilvánvaló, hogy az univerzum felépítésének alapanyaga nem az anyag, hanem az energia, ami mindent és mindenkit átjár és összeköt. Az egyéneket, az embereket is.

Az, hogy a részecskekutatás eredményei még nem illeszkedtek be otthonosan a közgondolkodásba, azt mutatja, hogy nagyon nem akaródzik az emberiségnek, hogy beengedje ezt az új látásmódot a világunkba, mert akkor le kell mondania a már megszokott és hozzánk nőtt, ám téves gondolatról: az elkülönültség gondolatáról.

Valójában minden ember igazi valója az energia, ezért nem elkülönülten létezünk

Pedig, ha önmagunkat egy nagy energiamező, energiaóceán egyik energiaösszetevőjének tekintjük, akkor sokkal világosabb lesz, hogy ízesítők vagyunk ebben az energialevesben. Ahogy bármilyen más levesben nehéz különválasztanunk az egyes ízhatásokat, úgy bennünket sem választanak el éles határok, és a só rajtunk is éppen úgy keresztül áramlik, mint a bors: semmi szükség és lehetőség arra, hogy kizárjuk.

A Vízöntő-korszak legnagyobb lépése, értéke és felfedezése éppen ez a változás: az egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen ráébredés arra, hogy nem anyagi, hanem energetikai lények vagyunk, és mint ilyenek, a közös energiamezőben szétválaszthatatlanul áramlik mindaz, ami a lényegünk.

Minél nagyobb erőkkel igyekszünk ellehetetleníteni, távol tartani – teljesen hiábavaló módon – a másikat, annál nagyobb hullámokat gerjesztünk közös mezőnkben, és a hullámok mindannyiunkra egyformán hatással vannak.

A Vízöntő-kori Testvériség tehát energiamező-közösséget is jelent: olyan nincs, hogy én Testvér vagyok, de te nem, a környezet nem, a csillagok nem.

A részecskefizikusok már több, mint száz éve mutatják az utat: minél hamarabb beépítjük gondolkodásunkba a testvériség új, közös és egybefolyó energiáinkról szóló fogalmát, annál gyorsabban érnek véget háborúskodásaink, és kezdhetünk a Vízöntő-világ közös kiépítésébe.

A ráébredés előbb-utóbb mindannyiunknál megtörténik, és onnantól kezdve lesz egyértelmű és teljesen érthető a különböző vallások aranyszabálya:

„Ne tedd másokkal azt, amit nem kívánsz, hogy veled cselekedjenek!”

Ez a teendők összessége: ne tégy másnak olyat, ami fájdalmat okozna, ha veled tennék. (hinduizmus, Mahábhárata)

Soha ne tedd azt másoknak, amit magadnak sem kívánsz!

Tégy úgy másokkal, amint ők tesznek veled. (Konfuciusz)

Ne légy bosszúálló, se haragtartó a népedhez tartozókkal szemben. Szeresd felebarátodat, mint magadat! (zsidó vallás, Tóra)

Ne bánts másokat olyasmivel, ami téged is bántana.

Ne ejts ki soha bántó szót, mert a megsértett visszavág. A durva beszéd másnak fáj, és meglátod, hogy visszaüt. (Buddha)

Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek

velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.

És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük.

(kereszténység, Jézus hegyi beszéde)

Egyikőtök sem hisz igazán, amíg nem azt kívánja a testvérének, amit magának is. (iszlám, Mohamed próféta)

És ha szemed az igazságosság felé fordul, akkor válaszd felebarátod számára azt, amit magadnak is választanál. (bahái hit)

(a vallási idézetek szövegei a wikipédia gyűjtése)

Szilágyi Katalin asztrológus írása

Cover photo credit NASA, Jheison Huerta

Ha érdekel a saját horoszkópod részletes elemzése,

További információ és bejelentkezés:

kati.szilagy@gmail.com

Telefon +36 20 385 9483