Világunk intenzív változásokon megy keresztül, ezt mindannyian érezzük.
Ennek egyik nagy mérföldköve a két határjelölő bolygó, a Szaturnusz és a Neptunusz együttállása, ami 2026. február 20-án lesz pontos.
Ez az együttállás már elkezdődött korábban: tavaly májusban már majdnem összetalálkoztak, hiszen nagyon szoros volt az együtthaladásuk, ami azóta is fennmaradt kisebb-nagyobb mértékben. Most azonban “beteljesedik”, a fokszámra pontos együttállás február 20-án, pénteken következik be, de az együttállás még hosszú hónapokig tovább él.
Hatása annyira jelentős, hogy megér egy hosszabb írást (és olvasási leterhelést).
A KÉT RÉSZTVEVŐ
A most együtt haladó két óriás égitest szerepe jelentős. Az asztrológiában a nagy távcsövek felfedezése előtt a szabad szemmel látható hét égitesttel számoltak, ennek legkülső határa, az utolsó, még látható bolygó volt a Szaturnusz.
Az asztrológiában éppen ezért (is) ide sorolódik a határ, a fal, az elválasztás/szétválasztás, a tanítás, a felelősség, a bőr (mint a személyt határoló külső “burok”), a kéreg…
Mindez most a KOS energiájában merítkezik meg, ami a harcos, erős, határozott énképviselet helye, vagyis a fentiek közül minden határozott és heves lesz: határozott falak, határok születnek, harcosan működik az eddig én – innentől te szétválasztása, erőteljes tanítások, határozott felelősségvállalásra kényszerítő helyzetek jelentkeznek az életünkben. Ez az én ügyem, az a te ügyed. Én ilyen vagyok, te olyan. A KOS energiája harcias védelmet, harcias támadó kedvet is hoz – ezt láthatjuk a világ háborús készülődésében.
Az együttállás másik résztvevője egy, az újkorban felfedezett, tehát “újabb”, csak távcsővel szemlélhető bolygó, a Neptunusz.
Az asztrológiában a Neptunuszhoz sorolódik minden, ami álom, ami köd, ami romantikus, áramló érzelem, ami intuíció és ami a nem megfogható világokhoz tartozik. Ide tartozik minden olyan, ami érzelmeket, ködös állapotot, illúziókat, képzelgéseket, rossz látási viszonyokat jelöl: a hóesés, a köd, a sok víz (óceán), és a tudatmódosító szerek is (hiszen ezek is ködös állapotot és rossz (belátási) viszonyokat eredményeznek. Ide tartozik a láthatatlan világ érzékelése, akár az érzékeken túli érzékelés (ESP)-jelenségek, az álmok, a kapcsolattartás égi lényekkel.
A csillagászok a Plútót törpebolygóvá fokozták le, így az emberiség jelenlegi tudatában a Neptunusz az utolsó, a legkülső bolygó. A két égitest együttállása mutatja a tudatunk határainak kitágulását is, hiszen a Szaturnusztól most már a Neptunuszig látunk – ahol azonban köd, homály, és a láthatatlan világtól való elválasztottság uralkodik.
A kettő együtt haladásával, és február 20-án pontos együttállásával a tudatunk figyelme a HATÁROKra, és a határaink kitágulására terelődik.
A határok egyrészt elmosódnak, feloldódnak (a Neptunusz képviseli az oldódást), ködössé válnak, ugyanakkor harcias erővel próbáljuk tartani a régi határokat (Kos Szaturnusz).
Ez a nagypolitikában nagyon érezhető az utóbbi két évben: megváltoztak az elképzelések arról, hogy melyik ország meddig tart, több helyen van határvillongás, a közelünkben véres háború is. Elhangzanak mondatok, hogy “Kanada/Grönland valójában az Egyesült Államokhoz tartozik”, hogy Tajvan most Kína része-e…. egyelőre még viccnek tekintjük ezeket a mondatokat, de a késztetést nagyon is jelzik.
Ugyanakkor jelezhet földtani változásokat is, kéreg-elmozdulást, az óceán (Neptunusz) és a föld (Szaturnusz) határainak elmosódását is.
MIÉRT KORSZAK-, ÉS HATÁRJELÖLŐ?
Az égen a bolygók követik keringési ciklusaikat, ezeken belül időnként, szintén rendszeres ciklusokban találkoznak. A Szaturnusz és a Neptunusz két lassú haladású bolygó, ezért találkozásuk is ritka: körülbelül 36 évenként jön létre, különböző jegyekben. A 36 éves találkozásuk általában együtt jár nagypolitikai változásokkal is, amikor leoldódnak, vagy épp megmerevednek korábbi struktúrák.
Ha csak a legutóbbi találkozásaikat nézzük:
1917-ben az Oroszlán jegyében találkoztak, és erősen lebontottak korábban bevett társadalmi struktúrákat, az orosz szocialista forradalommal: erőszakosan (az Oroszlán is harcias jegy) lebontódott a monarchikus berendezkedés, és elindult a nagyon szigorú és az egyéni határokat nem ismerő (Neptunusz) kommunizmus rendszere, ahol az egyén a közösséget KELL (kényszerűen és kötelességszerűen – itt jelenik meg a Szaturnusz) szolgálja.
A következő találkozásuk 1952-ben volt, amikor a Szovjetunióban Sztálin halálával a kommunizmus szigora valamennyit enyhült, viszont a II. világháborút követően megváltozott országhatárokkal máshová is “exportálták” ezt a típusú gondolkodást.
1989-ben, az újabb találkozáskor derült ki végleg, hogy illúzió ez az erőszakosan beolvasztó (Szaturnusz=kényszer, Neptunusz=összeolvadás, illúzió) rendszer, és Európában, valamint a Szovjetunióban is nagy rendszerlebontódások, a Szovjetunió határainak fellazulása, egyéni országok határainak megerősödése történt. Ebben az időszakban kezdett nagyobb mértékben és szélesebb körökben beáramlani az életünkbe a spiritualitás, a meditáció, az érzékeken túli jelenségekről való híradás a tömegek számára is, ami a határok megnyílásával, fellazulásával együtt járt. Ez volt a kiindító pontja az internet megjelenésének is, ami szintén fellazította a határokat, hiszen “láthatalanul” (Neptunusz) összekapcsolta az embereket határokon innen és túl.
Most, a 2026-os együttálláskor ismét változóban a világ: a korábbi tendencia, hogy kis egyéni határainkat megőrizve válunk határtalanná, most megakadt. Az országok markánsabban képviselik saját elképzeléseiket, határaikat, ahogyan az egyének is. Az internet és a mesterséges intelligencia mindent összemosó, határtalan jellege ugyanakkor mindent megváltoztatott, és bizonyos fokig ijesztővé vált. A globális világban nem léteznek egyedi jellemvonások, csak “trendek”.
Egyre erősödik az emberekben az az érzés, hogy ezek a trendek egyrészt összemossák a különbözőségeket, ugyanakkor rá is világítanak olyan tendenciákra, amelyek mindannyiunkban közösek, és amelyek a fizikai határainkon jóval túlmutatnak. Az ESP-jelenségek már az egyének által is gyakran megtapasztalhatók, az embereket érdeklik az álmok, a mélypszichológia, és a tudat eddig ismeretlen területeinek feltérképezése.
A határok kitolódását jelzi az is, hogy az emberiség a Földről ismét az égre emelte a tekintetét, és vizsgálja, milyen égitestek, égi jelenségek vannak fölöttünk. Kutatjuk a távoli, Föld-szerű bolygókat. Figyelünk a csillagközi térből érkezett égitestekre. Ennek részeként egészen biztosan előkerülnek majd a földönkívüli élet jelenségei (UFÓk, angyalok) is, ahogy a Szaturnusz-Neptunusz együttállásoknál korábban is:
- 1917-ben voltak a Szűz Mária-jelenések Fatimában, Apokalipszis-látomásokkal;
- 1952-ben a CIA agy-átprogramozó, az érzékeken túli érzékelést, pl. a telepátiát hasznosító technikákkal kísérletezett, és Rosswell kapcsán ekkor indultak az UFÓ-találgatások, és a Project Bluebook.
- 1989-ben Belgiumban UFÓkat figyeltek meg, a világban pedig tömeges szinten is elindultak az úgynevezett “csatornázások”, amelynek során átlagemberek földönkívüli lények, angyalok, vagy régóta nem élő lelkek vélt vagy valós üzeneteit kezdték leírni, közvetíteni.
- A mostani, 2026-os együttállás is hozott már UFÓ-történeteket, akár “pszichológiai érzékenyítés” formájában, amikor időről időre elönti a sajtót, az amerikai kongresszust az UFÓ-észlelésekről szóló információ, amiből azután semmi konkrétum nem lesz. De mivel ez az állás korszakjelölő, ez változni fog.
A 2026-OS EGYÜTTÁLLÁS KÜLÖNLEGES JELENTŐSÉGE
A mostani égi helyzet azonban az eddigieknél is markánsabb, mivel ÉPPEN A KOS NULLA FOKÁN jön létre. Ez az asztrológiában a kezdetek kezdete: vagyis a határok felbontódása egy új kezdetén jön létre.
A KOS nulla fokán is találkozott már ez a két égitest, 6387 évvel ezelőtt!!! i.e. 4361-ben.
Vagyis, még az ismert írott történelem megjelenése előtt.
A Föld népeinek mitológiájában ekkor egy jelentős váltás figyelhető meg: az addig a Nagy Anya, mint befogadó, természeti teremtőerő (HOLD) átadja helyét a Nagy Atyának, a szigorú, sokszor büntető, életet adó és elvevő (Nap)Istennek. Ez a napvallások és a patriarchátus megszületése is egyszerre. (Érdekes, hogy a germán mitológia még megőrizte a korábbi szakasz archetípusait, mert ott a NAP még istennő (Szunna vagy Sól), és a HOLD pedig férfiisten (Máni vagy Mani), akik ebben a mitológiában testvérek).
Mindenesetre, az együttállás most egy új, körülbelül hatezer éves ciklus útjára indulását is jelzi a Kos nulla fokon, amikor a most még élő és érezhető, de már alapjaiban megrendült patriarchátus és a hozzá kapcsolódó egyéni identitás is változni fog.
A patriarchális rendszer megrázkódását jelzi a különböző, elnyomó működések kiderülése (pl. Epstein-akták), a kialakított rendszerek, biztonságosnak vélt működési módok széthullása és elengedése is. Ide tartozik a bennünk élő férfi-, és nőkép, identitás változása.
Ez egy nehéz, harcos szakasz, hiszen, ha egy rendszer vagy az egyén érzi az addig birtokolt hatalom kicsúszását a kezéből, akkor ösztönszerűen utána kap és erősebben igyekszik szorítani.
Az égi jelzések azonban azt mutatják, hogy az elengedés (Neptunusz) törvényszerű (Szaturnusz).
A gondolkodási formák, az, hogy mivel azonosítjuk magunkat és mivel nem, változnak.
Ez az átmeneti szakaszban – amíg még csak bomlik a régi, de nem látjuk az újat – elégedetlenséget, bizonytalanságot és a Kos hevével fűtött indulatokat eredményez.
MIRE SZÁMÍTSUNK, MI SZÜLETIK?
Mindenkiben motoszkálnak ezek a kérdések. Mivel egy hatezer éves ciklus változásáról is szó van most, nem állnak rendelkezésünkre történelmi feljegyzések hasonló időszakokról.
A KOS Szaturnusz mutatja, hogy a változás intenzív, heves és tűz-jellegű lesz. Határozott én-képviselettel, érdekekkel és ellenérdekekkel, ami mutatja a háborús késztetések lehetőségét, a kényszerítést, az erőszakkal kialakított törvényeket is.
Ugyanakkor ott áll mellette a Kos Neptunusz is, ami az oldódást, a hitet, a lélektant, az elengedést, a fájdalmak, sebek feldolgozását is jelzi.
Kialakulhat az „isteni harcos”, az „érző harcos lélek” archetípusa. A férfikép és a nőkép egyaránt változni fog, ahogy a mitológiáink is.
Ha az énhatárok képviseletét szív és a másik, a Nagy Egész iránti nyitottság nélkül próbáljuk, az romboláshoz, önzéshez és káoszhoz vezethet, amelyben az elengedés majd kényszerítő eszközökkel, az illúziók brutális lebontásával történik.
Ha azonban képesek vagyunk beépíteni az Érző, és a Nagy Egészre nyitott Lelket az Énhatárainkon belülre, akkor valami egészen új minőség megszületését láthatjuk.
Egy olyan új, teremtő minőség megszületését, ahol az elme éber, a szív élőn és érzőn dobog, ehhez alakítjuk a rendszereinket – és a teremtő mező segíti az új létrejöttét.
Az új mindenképpen létrejön, kérdés, mennyire könnyedén.
A létrejöttét egyéni életünkben azzal segíthetjük, ha nyitottan tartjuk az elménket, vállaljuk annak a bizonytalanságát, hogy tudatunk és megértésünk bővülhet, de nem dőlünk be illúzióknak, megörizzük az egészséges szkepticizmust.
Ugyanakkor befelé fordulunk: közelebb kerülünk, élővé tesszük a belső életünket, foglalkozunk az érzéseinkkel, feldolgozzuk és elengedjük fájdalmainkat; tisztázzuk azt, hogy miben hiszünk ÚGY IGAZÁN; és hajlandók vagyunk elengedni a régi, biztonságos, de idejétmúlt formákat, a félelemből fakadó állandó kontrollt és ellenőrzést.
Hagyjuk, hogy az áramlással együtt haladva beletáguljunk az újba – pontosan úgy, ahogy ez minden születésnél történik.
A témát annyira fontosnak érzem, hogy készült róla Haász Zoltán asztrológus, coach társammal közösen két hosszabb videó-beszélgetés is, a Filózó Fórum 🙂 Youtube-csatornán. Ha érdekel, itt tudod megnézni őket:
Első beszélgetés a Szaturnusz-Neptunuszról
Második beszélgetés a Szaturnusz-Neptunuszról
Szilágyi Katalin asztrológus írása
További információ és bejelentkezés: kati.szilagy@gmail.com, +36 20 385 9483
Miben tud egy asztrológus segíteni? Személyes erőforrásaink, feladataink, kiaknázható, illetve fejlesztendő adottságaink felmérésében. Új meglátásokat találni abban, hogy mi a dolgunk a világban. Elemezni az adott élethelyzeteket, az életünkben aktuálisan jelentkező feladatokat. Átlátni szövevényes kapcsolódásainkat másokkal, párkapcsolatban, munkahelyen.